A kis tó

Olyan érzés egy állásba beleragadni, mintha egy hínárral teli tóban csónakázna az ember körbe-körbe.

Nem vagyok egyedül a karrierváltásommal. Rengetegen vannak 40 év körül, akik csak sodródnak a munkájukban. Nem találnak már örömet benne, és nem tudják, hogy az elakadt karrierjükkel merre induljanak.

Megy az evezés körbe-körbe. Mindig ugyanazok a dolgok történnek. Nincs szinte semmi újdonság, csak a tó mocsarasabb, egyre nehezebb elviselni a körülményeket. Igazából vágyakozva figyelik a kis tavon kívüli dolgokat, amik számukra beláthatatlan tengernek tűnnek. Ezen a tengeren látnak irigyelt embereket, akik valahogy máshogy élnek, gondolkodnak. Olyanokat, akik élvezik a munkájukat, látszólag könnyedén szörföznek egy áramláson, értéket teremtenek, más emberek segítségére vannak. Irtóra vágyakoznak a kis csónakból erre a nagy tengerre, mégsem hagyják el a langyos kis tavukat.

„Irtóra vágyakoznak a kis csónakból erre a nagy tengerre, mégsem hagyják el a langyos kis tavukat.”

Kilépni a nyílt vízre

Így utólag, a szakmaváltásom után mondhatom: elindulni, és egy teljesen más életet kezdeni, más munkahelyen, más szakmában, határtalan lehetőséget rejt magában. Kilépni, és eldönteni merre tovább, hatalmas szabadság.

Egyben hatalmas felelősség.

Hatalmas rémület. Bizonytalan és ijesztő dolog.

Annyi akadályt látunk magunk előtt: az életkorunkat, az időzítést, a családunkért való felelősséget, és megannyi hiedelmet, ami az utunkat állja. Tipikus kifogás a pénz és az idő hiánya. A saját gondolataink rabjai vagyunk ilyenkor.

Kilépni és eldönteni, merre tovább, hatalmas szabadság. Egyben hatalmas felelősség. Hatalmas rémület.

A saját gondolataink rabjai vagyunk ilyenkor.

Hajót építeni

Nekem rengeteget kellett hozzá tanulnom és fejlődnöm, hogy tényleg arra sikerüljön elindulnom, ami számomra a lehető legjobb irány lehet. Ez eléggé munkás, és nem ment egyik napról a másikra. Tudni kell döntéseket hozni. Képesnek lenni a tudatos, fókuszált tervezésre, és a kis lépésekben való haladásra. Az első lépést megtenni volt a legnehezebb. Megtanultam, hogy cselekvéssel, a félelmek tudatosításával és stabil alapok teremtésével tudok pontos térképet készíteni, erős hajót építeni. Akkor végre tengerre szállhatok az új partok, a vágyott célok felé.

Az első lépést megtenni volt a legnehezebb.

Mi segít túlélni a viharokat?

Az új partokat azonban csak akkor érhetem el, ha megvan az eszközöm a viharok túlélésére. Ez pedig a saját magamba vetett hit. Szerintem itt a kulcs. Ki, mennyire hisz abban, amit szeretne elérni.

Az új partokat csak akkor érhetjük el, ha van eszközünk a viharok túlélésére. Ez pedig a saját magunkba vetett hit.

Ha úgy érzed, hogy te is körbe-körbe evezel ugyanabban a tóban, és szeretnéd tisztábban látni, merre indulj tovább, foglalj egy ingyenes, 45 perces beszélgetést.

Átbeszéljük, hol tartasz most, milyen akadályokkal küzdesz, és mi lehet a következő lépés a számodra.